Nagy nehezen eljutottunk arra a szintre, hogy az Andrássy úton az Oktogon és a Kodály körönd között felszántották és sóval hintették be a gyalog- és kerékpárútnak csúfolt járdát, és a szervízút végig lett pingálva kerékpáros piktogramokkal. Mit jelent ez a valóságban? Hol lehet majd kerékpározni? Érdekességek, tudnivalók…

Az első és legfontosabb témakör, hogy kis hazánk tele van KRESZ-szakértőkkel. Természetesen nem feltétlenül kell rájuk hallgatni, főleg ha centiznek, dudálnak, kiabálnak, ugyanis ilyenkor majdnem biztos, hogy nincs igazuk. Minden bizonnyal itt is lesznek ilyen szakértők, hiszen eddig is voltak, de ettől még lehet középen is tekerni, a kerékpáros nyom ugyanis nem kötelezően használandó infrastruktúrát jelöl, csak felhívja azok figyelmét a fokozott kerékpáros forgalomra, akik maguktól nem látják. (Bizonyos esetekben pedig akkor lehet az úttesten menni, de itt nem ez a szempont.)

A Kerékagy oldalán az olvastam (vigyázat: hozzászólásokat tilos olvasgatni :P), hogy irányonként 1300 körüli a napi kerékpáros forgalom, ami “az autóforgalom 12 százaléka”, és ez már kényelmetlen a gyalogosok számára.

Én ugyan nem vagyok szakújságíró, sem közlekedési szakember, de azért megnéztem, mit írt erről a BKK, mert ez így elég viccesen hangzik.

A. Természetesen nem “autóforgalomról” van szó, hanem “gépjárműforgalomról“, de ez amúgy a kisebbik gond. Kerékagy, nem várunk el szakértelmet az újságírás terén…

B. Az Andrássy út az Oktogon és a Kodály körönd között – a fentiek tükrében – picit kevesebb, mint napi 22.000 gépjárműnek biztosítja a kényelmes haladást.

Kérdem én, a hozzá nem értő, hogy ebből hogy a fenébe következik az, hogy az a napi 2600 kerékpáros már nem fér el a gyalogosok között? Nem mintha nem így lenne évek óta, de hogy a fenébe jön ide a gépjárműforgalom?

Ha a kerékpárosoknak a gyalogosok között kell közlekedni, és azt vizsgálják, hogy ez nem kényelmetlen-e, akkor nem a gyalogos és a kerékpáros forgalmat kéne egymáshoz viszonyítani?

Kíváncsi lennék, milyen gyalogosforgalmat bonyolít ez a szakasz, és hogyan viszonyulna a gyalogosok és a kerékpárosok aránya más gyalog- és kerékpárutak forgalmi arányaihoz képest. Gondolok itt pl. a budai bringasztrádára, de egyébként az országban fellelhető gyalog- és kerékpárutak nem elhanyagolható hányada valószínűleg beszántást igényelve a számok alapján.

Szegeden 9-19% közötti (9% – 2009, 19% – 2012) a kerékpárosforgalom részaránya az összes közlekedőt figyelembe véve, míg a személyautók forgalmának kb. az 50 százalékát teszik ki a kerékpárral közlekedők! Vajon hány bringagyalog és hány belvárosi bringatilos indokolt arrafelé?

Egyébként azok számára, akik szerint nem “bebetonozás” 1-1 kerékpáros infrastruktúra kialakítása: a Magyar Kerékpárosklub 2006-os módosítási csomagjának javaslatait hajtották most végre, akik az 1996-ban átadott “lovagló sétányból csinájunk gyalog- és kerékpárutat” lépésre reagáltak. (Ezen csomag része volt az Andrássy egy másik szakaszán a “halálzóna”-parkolósáv-kerékpársáv akció is, amire 2012-ig kellett várni.)

Az MK egyébként – szerencsére, egyben sajnos joggal, és ezzel nincs egyedül – nem teljesen elégedett, így egy újabb módosítási kérelmet nyújtott be a BKK felé. Remélhetőleg nem kell újabb tizensok évet várni, még akkor sem, ha ezek a mostaninál bonyolultabb fejlesztések, ugyanis sajnálatos módon túl sok idő telt el a módosításig egy olyan szakaszon, ahol gyakorlatilag pár tábla lecsavarozására volt csak szükség. (A piktogramot meg lehetne spórolni, ha az emberek tudnának közlekedni.)

Egyébként ha rendezik az elsőbbségi viszonyokat és a lámpabeállításokat, akkor sokkal csábítóbb lesz a szervízút a haladósabb kerékpárosok számára is, és az Andrássy – sokak örömére és megint sokak bánatára – megmaradhat belvárosi “autópályának”.

Szóval “bebetonozás“: hány év után várható módosítás egy Margit híd szintű projekt esetében? Egyáltalán nem túlzás a már nem egyszer elhangzott és említett 50-60 év. Szóval ehhez mérten kell megítélni ezeket a fejlesztéseket vagy “fejlesztéseket”…

A kiemelt kép forrása: bkk.hu / DSC_8133.jpg