A minap volt szerencsém belefutni ebbe a Worst of… gyanús hozzászólásba:

“Statisztikák szerint amúgy is a bicajosokkal van mindig a legtöbb baj”

Bizony, bizony. Már megint az a fránya közúti baleseti statisztika, amivel az ORFK és a KSH dobálózik. Hogy mi a gond? Pusztán csak annyi, hogy ezek csak a személyi sérüléses baleseteket veszik alapul.

Egy autó-autó viszonylatú baleset sokkal nagyobb valószínűséggel lesz maximum anyagi kárral járó, de inkább biztosítós eset, mint egy autó-kerékpár koccanás. Ez a tény már önmagában torzítja az ORFK / KSH statisztikai adatokat. Ennek ellenére még nem ér véget a történet, ugyanis a kerékpárral közlekedőknél 50-52% körül alakul az okozói részarány (2013-ban 50% alatt volt, de a KSH nem adta ki a végleges számokat; frissítés: kiadták, a végleges számok szerint nem kúszott be 50% alá az arány, de javult), míg személyautók esetében ez az arány inkább a 60%-ot közelíti.

Ha egy autó-autó közötti balesetet lerendeznek a biztosítóval, akkor – baleseti statisztikai szemmel nézve – szinte sehol nincs nyoma. Ha esetleg rendőrt hívnak, aki megállapítja, hogy anyagi kárral járó baleset történt, akkor az ORFK tud róla, csak nem számol vele akkor, amikor a szabálytalanságokról és a baleseti részarányokról adja ki a soron következő sajtóközleményét…
Tovább »

Ha valaki lemaradt volna: tavaly augusztusban egy centizés-feljelentés kombinációt követően a BRFK egyik ügybuzgó szabálysértési hatósági személye kivonult a Szabadság hídhoz, hogy elemezze, hogyan fordulhatott elő az, hogy egy kerékpárost a hídon szabálytalan oldaltávval előzött valaki gépjárművel. A határozat már az Indexet is megjárta, annyira vicces volt, de sikerült überelni…
Tovább »

Csúnyán megcsúszva, de nézzük a Felföldi Péter diplomamunkájából leszűrhető tanulságok 4., befejező cikkét, melynek témáját a balesetek okai adják.

Vajon mennyire balesetveszélyes a pirosozás? Kétségtelen, hogy – egyébként járműfüggetlenül – sokan pirosoznak, de vajon tényleg az a jellemző, hogy a “halálba száguldanak”, mint ahogyan arról az “élménybeszámolók” szoktak szólni? Vajon tényleg 30-40-el, életveszélyesen száguldoznak a bringások a járdákon, míg az úttesten olyan lassúak, hogy “muszáj” őket lecentizve népnevelni és a járdára terelni? Biztos, hogy unatkozás miatt, a forgalom feltartása céljából teker valaki a parkoló autók mellett a sáv közepén?
Tovább »

Mint ismeretes, tavasszal (április 7.) mostmár tényleg jön a BuBi, azaz a budapesti közbringa rendszer. Sokan várjuk, és természetesen mennek a találgatások, hogy mi lesz, hogy lesz, jobb lesz-e a helyzet, mint most, vagy jön-e a mindent elsöprő káosz, aminek során a kerékpárral közlekedők elhozzák a világvégét…
Tovább »

A 2012. augusztus 24-i KRESZ módosítás óta nincs zéró tolerancia a kerékpáros közlekedést illetően, de ezidáig nem nagyon voltunk képben, hogy hogyan is büntetnek a rendőrök…
Tovább »

Felföldi Péter diplomamunkája több hónapnyi kutatómunka eredménye. A budapesti, kerékpáros érintettségű, 2011-ben és 2012-ben bekövetkezett közúti balesetek vizsgálata meglepő és kevésbé meglepő eredményeket is hozott.

Az első részben a baleset résztvevőinek megoszlását valamint a balesetek kimenetelének súlyosságát vizsgáltuk, a második részben pedig “járdáztunk” egy kicsit.

Ebben a részben rátérünk az infrastruktúrákra, avagy a balesetek helyszíneinek elemzésére. Figyelem, rendületlenül tévhiteket oszlatunk!
Tovább »

Felföldi Péter diplomamunkája több hónapnyi kutatómunka eredménye. A budapesti, kerékpáros érintettségű, 2011-ben és 2012-ben bekövetkezett közúti balesetek vizsgálata meglepő és kevésbé meglepő eredményeket is hozott.

Az első részben a baleset résztvevőinek megoszlását valamint a balesetek kimenetelének súlyosságát vizsgáltuk, ebben a részben pedig – még mielőtt rátérnénk az infrastruktúrákra – egy kicsit “járdázunk”…
Tovább »

A kissé elhúzódott szervetuning után nézzünk egy érdekes témát…

Felföldi Péter diplomamunkája több hónapnyi kutatómunka eredménye. A budapesti, kerékpáros érintettségű, 2011-ben és 2012-ben bekövetkezett közúti balesetek vizsgálata meglepő és kevésbé meglepő eredményeket is hozott.

Mondanom sem kell, hogy tévhitek cáfolásra kerültek, míg a világ minden táján lezajló jelenség, mely a kerékpárral közlekedők forgalmának növekedésével jár, és amelyet egyszerűen csak Safety in numbers-nek hívunk, nálunk is működik. Természetesen ezen nem kell meglepődni…
Tovább »

Balesetek után gyakran számolnak be a baleset okozói arról, hogy habár néztek abba az irányba, ahonnan a baleset másik résztvevője közeledett, mégsem észlelték időben, hogy elkerülhessék az ütközést. Az ilyen “nem láttam, pedig néztem” hibák nagyon gyakoriak, és becslések szerint akár az ütközések 50%-ában is szerepet játszhatnak. Miért vagyunk olyan rossz megfigyelők, hogy nem észlelünk más járműveket, holott még keressük is őket a tekintetünkkel?

A “nem láttam, pedig néztem” hibák magyarázata nagyrészt az ember informácófeldolgozási módszerében keresendő. Úgy érezzük, hogy amit megfigyelünk, olyan, mint egy film. Zökkenőmentes képet kapunk a külvilágról, amit aztán az agyunk hatékonyan feldolgoz. Meglepő, de ez nagyon távol áll az igazságtól…
Tovább »

Fórumokon és közösségi portálokon az utóbbi időben egyre gyakrabban bukkan fel egy olyan hátsó lámpa, ami lézer segítségével magunk után vetít egy “kerékpársávot“. Az ötlet kétségtelenül remek, a kivitelezésbe azonban hiba csúszott. Ahol van közvilágítás, ott nem túl hatékony, márpedig az autók között – ahol igazán értelme lenne ennek a funkciónak – általában van világítás. A látottak alapjén valószínűsíthető, hogy lakott területen kívül maga a lézer nem látható kellő távolságból, közelről meg a gépjárművek lámpája annyival erősebb, hogy amiatt nem látható.

Közlekedésbiztonság terén sajnos nem ad annyi pluszt, amennyivel drágább, mint egy átlagos lámpa…
Tovább »