Ebben a cikkben azt próbáljuk meg összeszedni, hogy kerékpárral közlekedve mire érdemes figyelni, legyen szó akár tehergépjárművek, akár személyautók holtteréről…
Tovább »

A minap volt szerencsém belefutni ebbe a Worst of… gyanús hozzászólásba:

“Statisztikák szerint amúgy is a bicajosokkal van mindig a legtöbb baj”

Bizony, bizony. Már megint az a fránya közúti baleseti statisztika, amivel az ORFK és a KSH dobálózik. Hogy mi a gond? Pusztán csak annyi, hogy ezek csak a személyi sérüléses baleseteket veszik alapul.

Egy autó-autó viszonylatú baleset sokkal nagyobb valószínűséggel lesz maximum anyagi kárral járó, de inkább biztosítós eset, mint egy autó-kerékpár koccanás. Ez a tény már önmagában torzítja az ORFK / KSH statisztikai adatokat. Ennek ellenére még nem ér véget a történet, ugyanis a kerékpárral közlekedőknél 50-52% körül alakul az okozói részarány (2013-ban 50% alatt volt, de a KSH nem adta ki a végleges számokat; frissítés: kiadták, a végleges számok szerint nem kúszott be 50% alá az arány, de javult), míg személyautók esetében ez az arány inkább a 60%-ot közelíti.

Ha egy autó-autó közötti balesetet lerendeznek a biztosítóval, akkor – baleseti statisztikai szemmel nézve – szinte sehol nincs nyoma. Ha esetleg rendőrt hívnak, aki megállapítja, hogy anyagi kárral járó baleset történt, akkor az ORFK tud róla, csak nem számol vele akkor, amikor a szabálytalanságokról és a baleseti részarányokról adja ki a soron következő sajtóközleményét…
Tovább »

Ha valaki lemaradt volna: tavaly augusztusban egy centizés-feljelentés kombinációt követően a BRFK egyik ügybuzgó szabálysértési hatósági személye kivonult a Szabadság hídhoz, hogy elemezze, hogyan fordulhatott elő az, hogy egy kerékpárost a hídon szabálytalan oldaltávval előzött valaki gépjárművel. A határozat már az Indexet is megjárta, annyira vicces volt, de sikerült überelni…
Tovább »

Egyre többen unják meg, hogy centizgetik őket, és hogy azzal védekeznek a sofőrök, hogy nem volt gázolás. A rendőrség álláspontja pár videó alapján ismert: a centizés önmagában már szabálytalan, és büntetik is!

Megint más tészta, hogy a sofőrök milyen kifogásokat adnak elő…

Tovább »

Debrecenben teljesen elszálltak a rendőrök és az újságírók. Utóbbiak közül van olyan is, aki még le is írja, hogy valójában nincs olyan szabály, ami tiltaná a gyalogátkelőhelyen áttekerést, mert ami “van”, az igazából azt jelenti, hogy minden kereszteződésben tolni kellene, de csak folytatódik a cikk. A másik két paragrafus, amit beidéztek, az a zebra illetve a gyalogosok útvonalának keresztezésére vonatkozik, tehát igazából semmi köze a jelenséghez. Ütőkártyának az a gondolatmenet tűnik, hogy nincs leírva a felsorolásba, hogy hol lehet – illetve kell – kerékpárral közlekedni…
Tovább »

Csúnyán megcsúszva, de nézzük a Felföldi Péter diplomamunkájából leszűrhető tanulságok 4., befejező cikkét, melynek témáját a balesetek okai adják.

Vajon mennyire balesetveszélyes a pirosozás? Kétségtelen, hogy – egyébként járműfüggetlenül – sokan pirosoznak, de vajon tényleg az a jellemző, hogy a “halálba száguldanak”, mint ahogyan arról az “élménybeszámolók” szoktak szólni? Vajon tényleg 30-40-el, életveszélyesen száguldoznak a bringások a járdákon, míg az úttesten olyan lassúak, hogy “muszáj” őket lecentizve népnevelni és a járdára terelni? Biztos, hogy unatkozás miatt, a forgalom feltartása céljából teker valaki a parkoló autók mellett a sáv közepén?
Tovább »

Mint ismeretes, tavasszal (április 7.) mostmár tényleg jön a BuBi, azaz a budapesti közbringa rendszer. Sokan várjuk, és természetesen mennek a találgatások, hogy mi lesz, hogy lesz, jobb lesz-e a helyzet, mint most, vagy jön-e a mindent elsöprő káosz, aminek során a kerékpárral közlekedők elhozzák a világvégét…
Tovább »

Finomhangolják a KÖHÉM rendeletet, mely a kerékpárokra vonatkozó kötelező felszereltséget írja elő. A frissítést a nép számára úgy publikálják, hogy majd spórolni lehet a felszerelésen, de ennél sokkal fontosabb, hogy a 2012. augusztusi KRESZ-módosítás óta – bizonyos pontokban – ütötte egymást a KRESZ és a KÖHÉM…
Tovább »

Felföldi Péter diplomamunkája több hónapnyi kutatómunka eredménye. A budapesti, kerékpáros érintettségű, 2011-ben és 2012-ben bekövetkezett közúti balesetek vizsgálata meglepő és kevésbé meglepő eredményeket is hozott.

Az első részben a baleset résztvevőinek megoszlását valamint a balesetek kimenetelének súlyosságát vizsgáltuk, a második részben pedig “járdáztunk” egy kicsit.

Ebben a részben rátérünk az infrastruktúrákra, avagy a balesetek helyszíneinek elemzésére. Figyelem, rendületlenül tévhiteket oszlatunk!
Tovább »

Felföldi Péter diplomamunkája több hónapnyi kutatómunka eredménye. A budapesti, kerékpáros érintettségű, 2011-ben és 2012-ben bekövetkezett közúti balesetek vizsgálata meglepő és kevésbé meglepő eredményeket is hozott.

Az első részben a baleset résztvevőinek megoszlását valamint a balesetek kimenetelének súlyosságát vizsgáltuk, ebben a részben pedig – még mielőtt rátérnénk az infrastruktúrákra – egy kicsit “járdázunk”…
Tovább »