Oktató videó: Defekt javítás

A kerékpározásnak a végtelen sok előnye mellett van egy nagy hátránya is, ez pedig a defekt lehetősége. Nem mintha gépjármű esetében nagy élmény lenne egyébként a kerékcsere, de kétségtelen, hogy bringával nagyobb az esélyünk. Természetesen hatékonyan megelőzhető, de az esély mindig megvan, hogy defektelünk. Mit lehet ilyenkor tenni?

Vagy elvisszük egy szervízbe, vagy megoldjuk mi magunk a problémát. Mindkettőnek megvannak a maga előnyei és hátrányai (idő, nyitvatartás, pénz, piszok, stb), úgyhogy majd ki-ki mérlegeli az adott szituációban, hogy melyik módszert választja.

Ha nem csak közlekedünk, hanem túrázunk, sportolunk is, akkor mindenképp érdemes elsajátítani a defekt javítás mikéntjét, és hasznos társunk lesz a foltkészlet és a kis pumpa is, de minimum egy szelep átalakító, hogy nem autószelepes belső esetén is igénybe vehessük a benzinkutakat, már ha van a közelben :)

Ez utóbbiakról még annyit, hogy ritka esetben tudnak 5-6 bar-nál többet, márpedig egy trekking vagy egy országúti kerékpár akr 8-10-12 bar-t is megkövetel. Persze csak ha kellő figyelmet fordítunk a megelőzésre.

A defekteknek 3 fajtáját különböztetjük meg:

  • felütéses defekt
  • szúrásos vagy vágásos defekt
  • durrdefekt

A felütéses defekt kiküszöbölése viszonylag egyszerű: megfelelő nyomás. Ha nem fújjuk fel kellőképpen a “kereket”, akkor gyakorlatilag kicsíphetjük a belsőt. Ennek nyoma úgy néz ki, mintha egy kígyó harapta volna meg a belsőnket, ugyanis két kis lyuk keletkezik. Fontos, hogyha felütéses defektet hoztunk össze, akkor mind a két lukat megtaláljuk és megfoltozzuk, ha nem szeretnénk belsőt cserélni.

Jó tudni, hogy a szúrásos/vágásos defektnek létezik egy olyan fajtája, amit lassú defektnek hívunk. Ilyenkor akár órákba (extrém esetben akár napokba) is telhet, mire a kerekünkből annyi levegő szökik ki, hogy észrevegyük, hogy defektünk van. Ez egyébként egy relatíve kellemes defekt fajta, hiszen még tudunk haladni, de megvan az a hátránya, hogy kombinálódhat egy felütéses defekttel. Például a már laposra eresztett kerékkel kátyúba megyünk. Éppen ezért hiába volt csak felütéses defektünk, mindig nézzük át a belsőt, hogy nincs-e valahol felületi sérülés.

A szúrásos/vágásos defekt elleni hatékony védekezésnek több módja van, de általában a pénztárcánkon is észrevesszük a megelőzést. Egy minőségi külső, amit defektvédelemmel is elláttak, általában drágább, mint hagyományos társaik, de ne felejtsük el, hogy a belsőket illetve a folt készleteket sem ingyen osztogatják, vagy ha szervízbe járunk defektet javíttatni, akkor hamar megtérül egy drága külső ára. Ha csak nem versenyzünk, akkor nem fog minket zavarni, hogy a védelemmel ellátott külsők picit nehezebbek hagyományos társaiknál.

Alternatív módszer a defekt védő szalag, amig a belső és a külső közé kell betenni, de léteznek különféle “defekttrutyis” megoldások is. Slime, Joe`s, stb. Ma már kaphatók gyárilag feltöltött belsők is, de igény esetén mi magunk is elvégezhetjük a műveletet. Egyértelmű hátránya ezeknek a rendszereknek, hogy némely megoldás csak pár hónapig tart, utána elöregedik a “tej”, illetve plusz súlyt kell cipelnünk.

Némileg olcsóbb megoldás a latex belső használata, mely a hagyományos belsőknél jobban ellenáll a szúrásnak, ráadásul kimondottan könnyű belsők, de vannak olyan defektek, amiket ez nem fog meg, a “tej” viszont igen.

Csak említésképpen: léteznek már belső nélküli rendszerek is. A különféle megoldásokról összehasonlító cikket a RevoMag oldalán olvashattok…

A durrdefekt ellen is létezik védelem. A leghatékonyabb az ima (:), de elkerülhető úgy is, ha nem fújjuk túl a kerekeket. Minden külsőn található jelölés, hogy mennyi a maximálisan megengedett nyomás, illetve érdemes figyelgetni a külső oldalfalát és futófelületét, hogy nincsenek-e rajta vágások, lyukak.

Ha már látjuk a szövetet, esetleg a drótokat, akkor cseréljünk külsőt, vagy kezdjünk el imádkozni :)

Apropó külső: minden egyes defekt után érdemes átnézni, hogy nem maradt-e benne valami oda nem illő dolog. Ha levettük, visszarakáskor figyeljünk, mert vannak forgásirányos külsők, illetve ha még nem találtuk meg a belsőn a lyukat, lyukakat, akkor érdemes úgy letenni a külsőt, hogy ha megvan a lyuk, könnyen be tudjuk azonosítani a helyét. Így célirányosan tudunk a külsőn “illetéktelen beavatkozás” nyomai után kutakodni.

A sok rizsa után nézzünk videókat a defekt javítás műveletéről:

Kategória: Videó 2 hozzászólás
Írta: kerékpáros közlekedés @ 6 évevel  
Címkék : , , , , , , ,  

2 hozzászólás a(z) “Oktató videó: Defekt javítás” bejegyzéshez

    • Átengedtem a választ, de azért jegyezzük meg, hogy ez sem minden defekt ellen nyújt védelmet, és azt is, hogy nem minden külső-belső kombináció esetén működik, mert nem biztos, hogy van elegendő hely.

      Ráadásul vannak olyan külsők, amik csak belső mellett is kínszenvedősen mennek fel. Ha oda bekerül egy plusz “réteg”, akkor az már mission impossible kategória.

      Persze sok esetben ettől még működhet…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Előző bejegyzés
«
Következő bejegyzés
»
Hozzászólások