Mit tegyünk, ha lemerül az első lámpa? Természetesen kezelőorvosunk vagy gyógyszerészünk tanácsát megfogadva biztos van nálunk pótakksi…

Mit tegyünk, ha lemerül a pótakksi? Tegyük fel a magunknál hordott biztonsági, párszáz forintos szilikon lámpát, ami vésztartaléknak jó. (Értsd: a 2013. év végi KÖHÉM rendelet módosítás óta nem szabályos, mert nem látható 150 méterről, de jobb, mint a semmi, ami ugyanúgy nem látható, akár még 5 méterről sem :P)

Az is lemerült? Vagy eleve nincs ilyenünk, mert 500 forint sok pénz?

Kapjuk elő a pártízezres Androidos mobilunkat, és…

Más kárán tanul az okos, szokták mondani, úgyhogy aki hátulról jön, tartson megfelelő követési távolságot, és ne csak a maga előtt közlekedőt figyelje, hanem a környezetet is (előre, hátra és oldalra is), és akkor elkerülhető az ilyen jelenet, ami szerencsére sérülésmentesen zajlott, de lehetett volna rosszabb is…

Amióta csak zajlik a bringás forgalom nagy mértékű növekedése, szinte nincs olyan nap, hogy ne futnánk olyan hozzászólásokba, amik arról szólnak, hogy a kerékpárral közlekedőknek is legyen kötelező a jogosítvány megszerzése. Teszik ezt a népek annak ellenére, hogy a neten számtalan videó található – minden bizonnyal jogosítvánnyal rendelkező – gépjárművezetőkről, ahogy szabálytalankodnak, vagy akár egyenesen másokat – szándékosan vagy véletlenül – veszélyeztetnek, stb.

E tekintetben tehát teljesen felesleges a jogosítvány követelése, nem beszélve a rendszámról, ami már az adminisztrációs költségek miatt is egy rossz vicc, de természetesen a Bécsi egyezmény is tilt.

Az oldal szerkesztőinek legjobb tudomása szerint az oldalunkon 2013-ban “eleresztett” felmérés már a 3. volt, aminek az volt a lényege, hogy nagyjából képet kaphassunk attól, milyen arányban is vannak a kerékpárral közlekedők között a jogosítvánnyal rendelkezők, és tavaly is csak 21% lett azok aránya, akik hivatalosan nem rendelkeznek sem KRESZ ismerettel, sem jogosítvánnyal. (Ez persze nem zárja ki az autodidakta módon történő tanulást!)

Finomhangolják a KÖHÉM rendeletet, mely a kerékpárokra vonatkozó kötelező felszereltséget írja elő. A frissítést a nép számára úgy publikálják, hogy majd spórolni lehet a felszerelésen, de ennél sokkal fontosabb, hogy a 2012. augusztusi KRESZ-módosítás óta – bizonyos pontokban – ütötte egymást a KRESZ és a KÖHÉM…

Szerencsére nem lett baj, így akár azt is mondhatnánk, hogy az idei egyik legviccesebb beszélgetés zajlott le magnatom és egy sztársofőr között. A videó külföldi, de a “szakértelem” és a hőbörgés hasonlóképp kézen fogva járnak itthon is, ugyanis pont azok miatt kell elkerülni az ajtó zónát, akik aztán nem értik, hogy miért kell sávközépen tekerni, ha parkoló autók mellett haladunk el…

A sávfoglalás mindig kényes, de örökké visszatérő téma, ugyanis az emberek – sajnos tényleg – hajlamosak azt hinni, hogy az ember azért ül biciklire, hogy aztán másokkal kiszúrjon. Képes bemenni a sáv közepére, hogy másokkal kötözködjön, miközben ő a sérülékenyebb. Ilyenek ezek, ugye?

Megkértek, hogy legyen egy külön cikk is, úgyhogy emlékezzünk meg itt is: kell-e a zebrán tolni a kerékpárt?

A 2012. augusztus 24-i KRESZ módosítás óta nincs zéró tolerancia a kerékpáros közlekedést illetően, de ezidáig nem nagyon voltunk képben, hogy hogyan is büntetnek a rendőrök…

Felföldi Péter diplomamunkája több hónapnyi kutatómunka eredménye. A budapesti, kerékpáros érintettségű, 2011-ben és 2012-ben bekövetkezett közúti balesetek vizsgálata meglepő és kevésbé meglepő eredményeket is hozott.

Az első részben a baleset résztvevőinek megoszlását valamint a balesetek kimenetelének súlyosságát vizsgáltuk, a második részben pedig “járdáztunk” egy kicsit.

Ebben a részben rátérünk az infrastruktúrákra, avagy a balesetek helyszíneinek elemzésére. Figyelem, rendületlenül tévhiteket oszlatunk!

Felföldi Péter diplomamunkája több hónapnyi kutatómunka eredménye. A budapesti, kerékpáros érintettségű, 2011-ben és 2012-ben bekövetkezett közúti balesetek vizsgálata meglepő és kevésbé meglepő eredményeket is hozott.

Az első részben a baleset résztvevőinek megoszlását valamint a balesetek kimenetelének súlyosságát vizsgáltuk, ebben a részben pedig – még mielőtt rátérnénk az infrastruktúrákra – egy kicsit “járdázunk”…